Lackfi Jánossal kezdődik a sorozat, amelyen írókkal, költőkkel és zenészekkel barangolják be a kortárs magyar irodalmat, és megismerkedhetnek közelebbről a fellépőkkel is.
A szervező Aegis Kultúráért és Művészetért Alapítvány célja a kortárs irodalom kiemelkedő alkotóinak bemutatása, a sokrétű mai literatúra népszerűsítése az ifjúság számára, és ezen keresztül a kulturális élet élénkítése. Író – olvasó találkozóikkal lehetőség nyílik a szerzők személyes megismerésére, munkásságuk áttekintésére, mindezt zenei élménnyel összekapcsolva.
A kortárs magyar irodalom egyik legnevesebb képviselőjével, Lackfi Jánossal, és a nép- és világzene kiváló előadójával Dresch Mihállyal találkozhat a közönség október 3-án, pénteken 17 órakor a székesfehérvári Szent István Művelődési Házban. November 7-én este 18 órakor Ferdinandy György és Csender Levente írókkal találkozhatnak, majd a sorozat lezárásaként november 28-án 18 órakor Szentmártoni János költő, író, a Magyar Írószövetség elnöke mutatja be új könyvét, Bobory Zoltán költő, íróval.
Az estek házigazdája, moderátora Takács Tamás irodalmár. A helyszín minden esetben a székesfehérvári Szent István Művelődési Ház. A belépés a sorozatra ingyenes, támogatójegyek megvásárlásával segíthetik az Alapítvány munkáját.
A résztvevőkről:
Lackfi János (születési neve: Oláh János; Budapest, 1971. május 18. –) József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító, tanár, Nyugat-kutató, fotós.
Szülei Mezey Katalin és Oláh János.Publikálása kezdetekor vette fel a Lackfi nevet, hogy apjával össze ne tévesszék.
1985–1989 között a Táncsics Mihály Gimnázium diákja, első publikációja ebben az időszakban, 1987-ben jelent meg. Az ELTE BTK magyar–francia szakán szerzett diplomát 1996-ban, majd az ELTE-n a Magyar Irodalomtörténet tanszéken doktorált. 1994-ben már a JPTE Francia Tanszékén tartott kurzust a belga irodalomról. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Francia Tanszékének adjunktusa (1996-tól), a Kreatív Írás program egyik vezető oktatója Vörös István mellett.
Öt gyermek édesapja: Simon (1992.), Margit (1995.), Dorottya (1997.), Johanna (1999.) és Ágnes (2002.).
Számtalan díja és elismerése közül kiemelkedik a Prima Primissima díj, a József Attila-díj, és a Móricz Zsigmond-ösztöndíj.
Dresch Mihály (Budapest, 1955. július 10. –) Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, érdemes és kiváló művész. A mai magyar dzsessz kiemelkedő alakja, kiváló szaxofonos, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
Csender Levente író, Székelyudvarhelyen született, 1991 óta él Magyarországon. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem magyar-kommunikáció szakán végzett. Novellákat ír. Négy kötete jelent meg eddig. Megkapta a Tokaji Írótábor díját, emellett NKA alkotói ösztöndíjban is részesült.
Ferdinandy György (Budapest, 1935. október 11. – ) József Attila-díjas (1995) magyar író, költő, kritikus, irodalomtörténész, egyetemi tanár. A francia írószövetség és a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja. Díjai, elismerései közül kiemelkedik a MAOE nagydíja (2006), és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata, 2011) díja.
Szentmártoni János (Budapest, 1975. november 19. –) kortárs magyar költő, író, a Magyar Írószövetség elnöke. 1975-ben született Budapesten. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola elvégzése után az ELTE BTK magyar szakán szerzett bölcsészdiplomát 2000-ben. 2000-től a Magyar Napló folyóirat versrovatának és a Magyar Napló Könyvkiadónak felelős szerkesztője. 2004-től a Magyar Írószövetség Költői Szakosztályának elnökségi tagja. 2006-tól a Tokaji Írótábor kurátora, 2006-2009-ig a Könyves Szövetség elnöke és az Új Átlók Művészeti Társaság titkára, 2009-től az NKA Szépirodalmi Kollégiumának, 2010-től a Móricz Zsigmond ösztöndíj kuratóriumának és a MISZJE elnökségi tagja. Nyolc évig szerkesztette Az év versei című reprezentatív antológiát. Verseit fordították angol, bolgár, finn, francia, lengyel, német, román, spanyol nyelvre. A 2010. november 27-i tisztújító közgyűlésen három évre a Magyar Írószövetség elnökének választották. Egy tizenkét éves kislány édesapja. Számtalan díja és kitüntetése közül kiemelkedik: a Móricz Zsigmond ösztöndíj, a NKA alkotói ösztöndíj, a József Attila-díj, és a Polgári Magyarországért Alapítvány ösztöndíja.
Bobory Zoltán író-költő, a Vörösmarty Társaság elnöke, a korábban főleg versmondóként és művelődésszervezőként ismert költőnek és írónak hat kötete jelent meg eddig.